és minden más ami mögötte van

2016. május 05. 14:15 - cspn

És a kezdet után az izgalmak csak fokozódnak

Tehát eljött a szeptember és akkorra kitaláltam mi akarok lenni, COACH.

Jajj, tudom, nagyon uncsi! A fél világ coachnak megy manapság...ez már akkortájt is így volt. By the way 2012-őt írunk. (na még nem szabadultam meg a hunglish nyelvtől 4 év után sem...van ami nehezen válik le rólunk :P)

Persze azért a dolog nem ment ennyire egyszerűen, mert ma sem vagyok igazi coach, annál mélyebb is meg másabb is, amivel foglalkozom, de tökéletes kiindulási alap volt a tanfolyam arra, hogy elkezdjen az önismeret irányába terelni.

Mondjuk ezt akkor még nem tudtam...mármint az önismeret felé terelésemet.

Nem tudom megfigyelted-e, ez nem az első eset, hogy nem tudok valamiről, ami éppen történik velem, csak utólag tudom ilyen jól összefoglalni, hogy mi zajlott évekkel ezelőtt az életemben. Azt hiszem ez mindannyiunkkal így van. Nagyon tetszett, ahogyan ezt Steve Jobs híres beszédében összefoglalta. Saját fordításomban valahogy így hangozna:

Természetesen lehetetlen volt a dolgok ilyenféle kapcsolatát látni főiskolás koromban, de 10 év távlatából már nagyon tisztán látszottak az összefüggések.
Akkor újra elmondom:
Nem fogod tudni összekötni a pontokat amikor éppen zajlanak, majd csak visszatekintve fog összeállni a kép.

A teljes beszéd megtekinthető itt.

Szóval ott hagytam abba a saját sztorimat, hogy a coaching tanfolyam elindított egy olyan úton, ahol én sosem gondoltam, hogy végig kellene menjek. Ez még legalább egy évig így is volt.

Én pusztán azzal a céllal tanultam coachingot és később a ThetaHealing módszert is, hogy másoknak segítsek. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy bármi baj lenne velem, az életemmel, a személyiségemmel, a múltammal vagy bármivel, ami velem kapcsolatos.

Boldognak éreztem magam azokkal a tipikus problémákkal, amivel egy problémamentes átlagember együttél: utáltam a multis rendszert amiben dolgoztam, néhány vita vagy nézeteltérés a szülőkkel a felszín alatt megbúvó harag miatt, nyűglődés a családi ünnepek miatt, kevés szabadság, nem megfelelő pasik a környéken...semmi olyan, ami ne lenne természetes mindenki számára, vagy aminek a megváltoztatása az én hatásköröm lenne.

Már túl voltam számtalan ThetaHealing kezelésen és tanfolyamon, sok-sok állítólagos felismerésen, amikor belül még mindig abban éltem, hogy velem minden rendben van. 

Most utólag visszatekintve ez annyira nevetséges, hogy így beledugtam a fejem a homokba. Hogy hiába tolják az arcodba mindazt ami benned van, mint zavar, megbántottság, szomorúság, harag, kétely, félelem,  bizonytalanság, te még mindig azt érzed, hogy minden rendben van veled. Nah de hát ennyire tud védeni minket az egónk...még akkor is nyomatja, hogy minden rendben van, amikor már ezer sebből vérzik az állítás. És a legjobb, hogy ezt még el is hiszed, mert a sebeket inkább nem látod...

Sokan jönnek hozzám konzultációra, akik hasonló tagadásban vannak saját maguk kapcsán. Elfogadom, én is voltam ott, tudom milyen és azt is, hogy mikor készen áll rá az ember, az ellenállás oldódni kezd majd teljesen eltűnik. És akkor az ember már bármit be tud fogadni önmagáról önmagától vagy másoktól.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vallalkozono.blog.hu/api/trackback/id/tr368685794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
és minden más ami mögötte van
süti beállítások módosítása